Hssssz, cc és pfú
Ezek a helyzetemre utaló jelek voltak, mivel mégsem tartom illdomosnak Judittól búcsúzó írásom után rögtön káromkodásokkal folytatni. Pedig nagyon szívesen megtenném, de lyólnevelt vagyok.
Kezdeném a legelejéről, amennyiben szétzihált lelkiállapotom megengedi.
A netem tetű lassúvá változott. Mint utóbb kiderült, én és a számítógépem csináltunk egy virtuális gépet. Egyikünk sem akarta, mégis sikerült. Hogy lehet ilyent csinálni? Pontosan úgy, mint ahogy a nem kívánt gyereket.
Valószínűleg én vagyok netes berkekben az egyetlen ember, aki többször is rákattint ugyanarra a dologra, amiről már az elején sem tudta, hogy micsoda.
Ez második gép meg biztos jó lett volna valamire, csak még azt kellett volna kideríteni, hogy mire, de viszont nagyon lelassította a gépet, ezért döntöttünk az abortusz mellett.
Továbbá. Május 2o.-án lejár a Karcolaton kiírt pályázat.
Témája (idézek)
„Nemsokára a mozikban az új Indiana Jones film, amelyről - ebben a kontextusban - Han Solo juthat sokaknak eszébe. A két karakter által közvetített vagányságot, lazaságot, illetve “sikeres” és mindenekelőtt egyszerű problémamegoldó képességet (mindenki emlékszik az Indy féle laza lövésre a turbános kardművész ellen illetve Solo kapitányra, amint letolja az útból Vader nagyúr hajóját) szeretnénk látni az írásokban, de nem feltétlenül hasonló külsejű/nemű/korú/stb. karakterben.”
Elég sok pályamű érkezett már, érdekesek, szórakoztatók. Egyik ismerősöm rákérdezett, hogy én nem írok rá semmit? Mert ő igen, pedig a vizsgaidőszaka kellős közepén van. Elnézően mosolyogtam magamban, hogy ezek a fiatalok… Tényleg bírják az iramot. Közben azon gondolkoztam, hogy az ember 2o és 3o között arra büszke, hogy bármennyire is el van havazva, még be tudja úgy osztani az idejét, hogy mindenre jusson.
3o és 4o között arra, hogy a fontosabb dolgokra azért csak tud időt szakítani.
4o és 5o között örül, ha elsőre eszébe jut, hogy hova rakta le a kocsi kulcsát és a szemüvegét, aztán boldog, ha érkezik megcsinálni, ami épp a körmére égett.
Majd ahogy fokozatosan rakódnak az L-re az X-ek, következnek az elbutulás további jótékony fázisai, míg a végén arra lesz büszke ha wc-re ülés előtt eszébe jut letolni a nadrágját.
De itt még szerencsére nem tartunk, és tegnap délután összeütöttem valami nyögvenyelős írásművet. Átküldtem az Endrének, hogy gusztálja meg szegény nyomorék szörnyszülöttet. Elolvasta, majd megkérdezte, hogy ez micsoda. Mondom, szerintem novella, de lehet, hogy nem jött neki össze.
Nem megy nekem úgy az írás, hogy össze vissza szaladozok, mindenkinek igyekszem eleget tenni, és közben a fejemben meg térugrálok. Pedig pont arról akartam regélni, hogy egy hétköznapi háziasszonynak is akcióhősnek kell lenni a mindennapjaiban. Ha nem is kell neki legyőzni 12 dühös embert, egy falka kóbor kutya azért megtámadhatja, és fénykard híján kénytelen egy tele szódásüveggel megvédeni magát.
No, ha sikerül mégiscsak kipofozni az írásművet, akkor majd felteszem valahová… Mondjuk a tábori WC falára tapétának.
Addig is hallgatok, és rohangászok további bokros teendőim után.
Pusszantás mindenkinek!
Vélemény
május 14th, 2008 at 4:34 pm
Ne izgasd magad, május 20. az még hat nap, Nemere ennyi idő alatt két regényt megír.
május 14th, 2008 at 4:47 pm
Nemere az nemere. Én pedig nem arra vagyok (hangolva).
Még az egyetlen leánygyermekem is megbetegedett, mandulagyulladása van, fekszik a takaró alatt, rázza a hideg, és ma csak annyit birt kinyögni, hogy epret akarna enni meg banánt tejszinhabbal. Nosza, lerohantam a boltba, vettem, előkészitettem, belenyalt,majd visszament rázkódni, a többit én voltam kénytelen megenni, mert nem bir nyelni.
május 14th, 2008 at 4:59 pm
Jobbulást neki!
május 14th, 2008 at 6:52 pm
Köszönjük, meglesz, egy rakás inykeció után.
május 14th, 2008 at 7:59 pm
nem szörnyszül5t az írásod.
{csak szerinetm nem novella,bár nem vagyok ebben képbe,hogy mi is a novi,s mi nem }
jobbulást Anginak.
:hug: