Kívánságlista
Reggel hét óra óta itt ülök a gép előtt. Most pedig délután negyed kettő van. Szép teljesítmény. Nemrégiben csak egyetlenegy kívánságom volt, hogy tíz percnél tovább bírjak itt ülni. Teljesült. Most jön majd a többi.
Dorkától kaptam a felkérést. Ők is összeállítottak már saját kívánság listákat, elolvastam őket, mert kíváncsi voltam, hogy másoknak mi a legtitkosabb vágyuk.
Az első számú kívánságom, hogy szeretnék eljutni Görögországba. Nem olyan napon pácolódós nyaralásra, hanem pontosan bejárni azokat a helyeket, amelyeket Szabó Magda leírt a Zeusz küszöbén c. könyvében.
Ehhez kell egy társ is, aki elég önfeláldozó, és szeret engem annyira, hogy megteszi értem.
Itt jön a képben a második kívánság.
Egy társ, aki a párom. Kíváncsi vagyok, hogy tudok e még boldog lenni. Legalább egy rövid ideig. VELE.
Harmadik számú kívánságom, hogy tudjak írni annyi novellát, ami kitesz egy könyvre való anyagot, és ezt egy kiadó találja annyira jónak, hogy kiadja. Azt hiszem, nagyon jó érzés lehet, mikor az ember a saját könyvét fogja a kezében.
A negyedik kívánság a lányomhoz kötődik, hogy befejezze a gimit, és tovább menjen az egyetemre. Nem olyan nagyravágyó kívánság ez, hogy mégpedig az én gyerekemből, ha törik, ha szakad, egyetemi végzettségű embernek kell lennie, hanem tudom, hogy én sem értem be azzal, hogy egy darabig egy irodában lapítottam a fenekem, majd otthon csöszmögtem a fazekaimmal. Hosszú távon őt sem tenné boldoggá, hogy csak háziasszony és anya legyen, munkahelyként, pedig valami eldugott lyukban porosodjon. Művészlélek. Ez látszik képzőművészeti alkotásain, a szobáján, és azon az irtózatos rendetlenségen is, ami ott néha honol. Az övé. Úgy él benne, ahogy akar. No, azért néha bemegyek romeltakarítani.
Az ötödik kívánságom pedig az, egészséges legyek, hogy mindezt teljesíteni tudjam. Mert minden kívánságomhoz főleg önerő kell.
Kíváncsi lennék Onsai és Fairylona kívánságlistájára, persze, ha van idejük továbbterjeszteni a “járványt” 
április 5th, 2008 at 3:10 pm
Görögország télen is nagyon szép, sőt. Olyankor roskadoznak a gyümölcstől a narancs- és citromfák, és az idő is gyakran kellemes. Remélem, egyszer összejön neked egy ilyen utazás
április 5th, 2008 at 8:10 pm
Szerintem is, és köszönöm, hogy biztatsz. Olvastad a Zeus küszöbén-t? Nyáron mentek, és vonszolta szegény férjét a gatyarohasztó melegben. Jó ötlet a téli kirándulás
április 5th, 2008 at 11:33 pm
Nem, nem olvastam. De volt szerencsém majdnem két hónapot (december-január) Görögországban tölteni pár éve, Thesszalonikiben és Athénban. Előbbi város azóta is a kedvencem
Amúgy a nyár strandolásra való, városnézésre egy mediterrán országban inkább a kevésbé meleg évszakok valók. Róma is elviselhetetlen volt nyáron, de szerencsére sikerült nem sokkal később tavasszal is eljutnom oda. Egész más élmény, ha nem az foglalja le az ember energiáinak nagyrészét, hogy túlélje a hőséget
április 6th, 2008 at 9:03 am
Köszönöm hogy megírta
Zeusz küszöbén az egyik kedvencem Szabó magdától.A másik
az Ajtó.. Nekem is az maradt meg az útleírásból, hogy Svájcba akart menni a Szobotka Tibor, Magda meg Görögországba. Aztán iszonyú melegük volt végig,és valami hasmenést is kaptak.Be-belógtak éttermekbe,nem rendeltek semmit,nem fizettek, csak megitták az asztalokra készített jeges vizet a kancsóból. És minden csoda helyre eljutottak.. Igazi szerelmespár.Álmodni is szoktam erről.. Mediterrán hófehér házacskák, leanderes lépcsősorok, kedves, temperamentumos emberek. Görögország, Málta , Izrael.. A három szerelme
Kívánomszívből, hogy minden kívánságod teljesüljön.
április 6th, 2008 at 9:09 am
Jav: a szmájlik belelógnak az utolsó betűkbe.
megírtad,
szerelem,
És Kívánom szívből
április 6th, 2008 at 9:41 am
Ezt a könyvet minden nyáron elolvasom
nyaralás helyett.
Ezen is sokat agyaltam, hogy ki lehetett a férje, még nem néztem utána. Hogy a szegény T az Tamás, vagy Tibor?
Nekem az a rész is nagyon tetszett, mikor a vendéglőkben össszeszedte a csontokat a kóbor kutyáknak, akárha magamat látnám
A Szabó Magda is rokonlélek,ő is a mérleg havában született, sok mindenben hasonlóan reagál, mint én.
április 6th, 2008 at 2:31 pm
Amúgy a kóbor kutyák-macskák el vannak kényeztetve arrafelé. Egy kutyának adtam egy kenyérserclit, és utálkozva otthagyta, pedig friss volt
április 7th, 2008 at 11:10 am
Érdekes volt, Marika! És köszönöm a stafétát is.
Görögországot én is szivesen végigjárnám. Egy homokos tengerpartig már eljutottam, meg a Meteorákhoz, ami rendkívüli élmény volt.
Te mérleg vagy? Jé… Nálunk a férjrm és a lányom az. (Én meg skorpió, jól meg vannal áldva velem…
)
április 13th, 2008 at 7:33 pm
Köszönöm szépen a fölkérést, bár én nem szoktam a blogban ennyire személyes dolgokról írni. Mivel a blogot a saját nevemet vállalva vezetem, és a kollégáim közül is van, aki olvassa, ezért a legtitkosabb vágyaimat semmiképpen nem szeretném megírni benne.
Ezeket persze nem olyan nehéz kitalálni, a legtöbben hasonló dolgokra vágyunk, azt hiszem. Nálam jelenleg a magánélet van legelöl a listán, bár most éppen ezen a téren is ismét kezdenek jól alakulni a dolgok.
április 13th, 2008 at 9:09 pm
Jó, akkor csak nekem súgd bele az emájlomba. Köszi Ilona