Levelek odaátról

Eddig azt hittem, hogy elég nagy vagyok már, és ismerem a magyar szavak jelentését, nincsenek fogalmi zavaraim, és mikor valaki azt mondja, hogy tevepata, akkor erre

kell gondolni. De nem számoltam a változó divattal, és az emberi hülyeséggel,a Velvet onleányzójával, a tükörforditással, vagy már magam sem tudom mivel, és dögöljek bele, ha értem ezt az […]

Mostanában folyamatosan csalódások érnek. Szerencsére még nem állok a felnőtté válás azon fokán, hogy meghagyjam a természetes hajszinemet, úgyhogy továbbra is naivan és szőkén tekintgetek a világba, de !! (gyerekek remélem nem olvassák ezt a cikket,- elfelejtettem kitenni a plussz tizennyolcas karikát- meg az előzőt sem amiből az adatokat loptam)
MEGTUDTAM, HOGY NINCS IS […]

Érezte, ahogy a levegőbe emelkedik. Minden atomját félelem járta át, teste megfeszült, apró remegés futott át rajta. Tisztában volt vele, hogy előbb utóbb ő is sorrakerül. Jeges félelemmel figyelte, hogy előtte lévő társai fogyatkoznak. Közülük egyet sem látott viszont. Akit egyszer elragadtak, az eltünt a SEMMIBE, további sorsát fomály fedte. Senki sem tudja mi […]

Nos, kedveskéim, megint itt vagyok. És megint itt a november is. A taknyos, nyúlós, depresszióba hajló november.Az előbb mikor mentem a boltba, sütött a nap, és rettenetesen fújt a szél, mire hazaértem esett, most meg ismét süt a nap.
Tavaly ilyenkor még jóizűket nyavalyogtam, hogy mennyire megváltozott minden itt a portálon, most az idén rájöttem, hogy […]