Én vagyok a hülye, vagy aki mondja?

Bármennyire is neheztelek az öreg kecskebakra, (inkább szarvasbika - adjuk meg neki a kellő tiszteletet) aki a háremének a közepéről osztja az igét, el kell ismernem, hogy mint iró, zseniális! Le a kalappal, nagyon jó. Olyan élethű képeket tár az olvasó elé,hogy szint látja a szereplőket, ahogy szuszognak a takaró alatt.

“Becsúsztatja. Mondtam neki az elején, nem lesz így jó, mert a farok megszokja, olyan fajta, hogy gyorsan belehever a jóba, mint a fiatal kecskepásztor,…”

Tetszik,hogy irodalmi szinten is foglalkoznak az erotikával, nem hagyják az élet eme fontos elemét a pornóba belesüppedni. Hisz az irók is.. khm… sőt! Akkor pedig, miért ne lehetne róla irni is? Persze, kulturált formában. Ha már egyszer sikerült néhányezer évvel ezelőtt az Énekek énekében, akkor sikerülhet a napjainkban is.

“Lábadszára, mint aranyszín fundamentumon szökellő karcsú oszlop, márvány;
a te két emlőd nyugalma, mint a liliommezőkön legelő két bárány.

Köldököd mint illatozó olajok nyomától síkos szép kerekded csésze,
hasad mint a zafirokkal rakott elefánttetemnek drága tündöklése.”
(-részlet, É.É.1.)

- Igy is lehet irni, nem csak úgy, hogy szét.. és akkor durr bele! Ugyanarról beszélünk, nem?

Ez az irás, amiből részletet jelentetett meg a blogjában, fenomenális! Annyira gusztusosan ir bizonyos női testrészről ,az ember megkivánja, hogy beleharapjon.Ha már egyszer szép kenyérhez hasonlitja.
A háremhölgyek be be szólogattak neki, de szerintem csak azért, hogy még magasabbra kunkorodjon a farka. Mert szereti a kihivásokat. Ez derül ki az irásaiból is, hogy csak olyan nőt tartott eddig méltónak a kegyeire, akiben tűz van, akiért meg kell harcolni, naponta újra és újra meg kell hóditani. Lehet, ha férfi lennék, én is igy gondolkodnék vagy a franc tudja, a fene a gusztusába, ha pont a vadmacskákat kedveli. De szerencsére nő vagyok, és párt is olyant választottam magamnak, akihez jó odatartozni, biztonságban érzem magam, ha a kezem az övében nyugszik.
No, körülbelül ilyen kritikát kaptam egy irásomról az emlitett irótól, aki kritikusnak is tartja magát.Festett egy képet rólam, ami nem felel meg a valóságnak. Megpróbált valamiféle dobozba beleszoritani, és a véleménye pedig nagyon nagyon szubjektiv volt. Az nem ktirika, ha valamit “Nekem ez tetszik” vagy “Nekem ez nem tetszik ” alapon osztályozunk.
Ehhez egy kicsit jobban kéne ismernie. Ettől én sokkal több izből tevődök össze. Kár, hogy igy alábecsült?? Vagy félreértelmezett?? Most , ezzel a bloggal viszonozom a szivességét. Ide nem irom ki a nevét, mert annyira azért nem vagyok gonosz. De a lelkemben ki van irva. Méghozzá csupa kisbetűvel.

This entry was posted on péntek, május 11th, 2007 at 9:43 am and is filed under Kategória. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.