Az élet nagy rejtelmei
- Akár lehetne ő is a rejtélyes idegen
Voltunk a preszefantoron. Szerdától vasárnap délutánig. Jöttünk láttunk, és nagyon de nagyon visszamennénk, és rettentetesen jó volt minden. Aki fázott, az vessen magára, miért nem hozott magával ágymelegitőt, mint V. L., vagy pedig mi. Habár a V.L. melegitője ötpercenként verte ki a biztositékot(enyhe túlzás, de köztudottan gonosz vagyok), a miénk az környezet és emberbarát változat volt. Egyébként ennyi poncsós embert, mint itt a preszefantoron, esetleg csak mexikóban lehet látni.Az igazsághoz tartozik, hogy ott csak egyféle módon hordják magukon a pokrócot a férfiemberek, mig itt jelen volt többféle stilus jótékony keveredése. Van aki csak olyan snassz poncsósan, mig a dúsabb fantáziával megáldottabbak szupermenesen, vagy darth véderesen. Hiába, találékony és sci fit kedvelő emberek járnak oda.
Egyébként velem is megesett egy megfejthetetlen és rejtélyes dolog. Sikerült úgy valahogy járnom, mint az egyszeri embernek, aki megállapitotta, hogy nem elég savanyú a káposzta, mire felvilágositották, hogy mákostésztát eszik. Az Endre vett az üzletben valami fehér rúdszerű csokoládéval bevont képződményt, amit én jóizűen el is fogyasztottam, abban a hiszemben, hogy kókuszos csokit eszek. Utólag kiderült, hogy túró rudi volt az a valami.
Kicsit furcsállottam, hogy Magyarországon savanykás ize van a kókuszos csokinak, és az Endre három napig röhögött rajtam emiatt. De most pedig én nem tudom, hogy mi is van valójában, mert ahogy hazajöttem, utánnaolvastam és felhomályosultam, hogy igenis van olyan fajta, hogy kókuszos .Ésakkor most nem tudom, hogymivan. Itt állok, ülök, fekszek ezzel a rettenetes nagy és megfejthetetlen rejtéllyel.
Úgyhogy kérem, augusztusra a tábor idejére telepakolni a hűtőt különböző izésitésű túró rudikkal, hogy érdemleges és hiteles kisérleteket tudjak tenni e tárgykörben.
Ja, és legközelebb kakaspörköltet fogunk késziteni. Igen, abból a kakasból amelyik ott szokott kukorékolni hajnalban az ablak alatt.

március 19th, 2007 at 5:40 pm
Kakaspörköltet - főleg a bejegyzésben említett formájában - kimondottan támogatom.
Monnyuk én nem ébredtem fel a kukorékolására, de igazából nem bánnám, ha nem kellene megtapasztalnom eme élményt a továbbiakban sem.
március 19th, 2007 at 5:58 pm
Jun:
Pedig,az az igazi.
Kokaskukorékolásra ébredni.
elhiheted,sokkal jobb,mint 1 beképzelt - szerintem kakasnak képzelte magát -,féllábu papagáj énekére …
március 19th, 2007 at 6:01 pm
Szebb látványt nyujt a bográcsban
:):
március 20th, 2007 at 12:40 am
Marika: nyaron en is eszek a kakasporkoltedbol
amugy en evekig kakaskukorekolasra keltem, most Tarzanra es az oserdoi hangokra
március 20th, 2007 at 9:07 pm
igen.. kakaspörkölt sörben vagy vörösborban.. (attól függ, hogy mit iszik az illető :)) Várunk , Blem!!