Én vagyok a hülye, vagy aki mondja?

Aludni szerettem volna, de.. mire az ágyamig értem,kiment a szememből az álom. Elkezdtem olvasgatni a blogokat,és az egyikben megakadt a szemem egy kifejezésen:Tanult tehetetlenség. Ezzel még ilyen formában nem találkoztam. Rákerestem a google-ben ,és kiderült, egyik “kedvencem” kevésbé ismert neve, a depresszióé. Már többször is megigértem, hogy irok róla, de még mindig gyűjtöm az anyagot (és az erőt), hogy leszámoljak ezzel az ősi ellenséggel, aki árnyékként kisérgetett annyi éven keresztül, és csak pillanatokra sikerült csatát nyerni ellene, a háború kimenetele még nem dőlt el, hiszen ÉLEK!!

Nos, tehát, jöjjön a szöveg:

Kopp Mária:

Tanult tehetetlenség, depresszió

-részlet-

Amennyiben az érzelmileg negatív helyzetet aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minôsítjük, vagy azért, mert nem ismerjük a helyes megoldást, vagy mert az ehhez szükséges cselekvésre nem érezzük képesnek magunkat, ún. passzív, elkerülô magatartással reagálunk. Mivel a szorongáscsökkentô szerek e rendszerre hatnak elsôsorban, J.A. Gray ezt az állapotot a szorongással azonosította. Állatkísérletben a tartós kontrollvesztés következményei a gyomor-bélrendszeri fekélyképzôdés, szívműködési és ritmuszavarok és végül a „tanult tehetetlenség” (Seligman, 1975) állapota, amelyet a depresszió legjobb modelljének tekintenek.

A tanult tehetetlenség állapota akkor alakul ki, ha egy állatot negatív ingerek érnek úgy, hogy nincs lehetôsége a menekülésre, például folyamatosan áramütések érik, vagy jeges vízben kell úsznia. Egy ideig mindent megtesz, hogy elmenekülhessen, azonban egy idô múlva feladja, a „holttá tettetési reflexnek” megfelelôen passzívvá válik. Amennyiben az állat többször éli át ezt az élményt, már a veszélyhelyzet elôjeleire is tehetetlenséggel, passzivitással reagál. Az ember esetében hasonló szerepe lehet egy tartósan rossz, megoldhatatlannak érzett kapcsolatnak, fenyegetô munkanélküliségnek, munkahelyi rossz légkörnek.

A tartós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye elkerülhetetlen, érzelmileg negatív helyzetekben, a reménytelenség, magárahagyottság érzése a késôbbi helyzetekre is áttevôdik, és kimutatható élettani változásokkal is jár. Elsôsorban tanulási deficit mutatható ki, és ezzel összefüggésben a hippocampus CA 3,4 piramissejtek károsodása.

Igen érdekes, hogy egyes állatoknál igen könnyen alakul ki a tanult tehetetlenség állapota, míg másoknál alig váltható ki. A veszélyeztetettséget fokozza a kora gyermekkori szeparáció az anyától. A korai szülôvesztés, negatív családi légkör, gyermekkori bántalmazás fokozza a „tanult tehetetlenség”, a depressziónak megfelelô lelkiállapot kialakulását. A depresszió ún. szociális stressz modellje szerint a korai anya_gyermek kapcsolat zavara három fázison keresztül vezet a depresszió iránti fokozott sérülékenységhez, ezek a fázisok a tiltakozás, reménytelenség, majd a kötôdési zavar. Ez a sérülékenység valamennyi gerincesnél mintegy „huzalozva” kimutatható az agyban. A kötôdés elmélet ezen a modellen keresztül bizonyítja a biológiai és pszichológiai tényezôk igen szoros összefüggéseit.

A tanult tehetetlenség mellett egy másik fogalom az ún. tanult sikeresség, eredményesség vált a mai, pozitív pszichológia egyik központi fogalmává. Ennek a készségnek az elsajátítása szintén a nevelés, az önnevelés eredménye, de az orvos hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója lehet, ha a betegeiben a krónikus betegséggel kapcsolatos „tanult sikerességet” alakítja ki. A pozitív pszichológia nemzetközileg elismert képviselôje a Chicagói Egyetem professzora, Csikszentmihályi Mihály, akinek Flow című magyarul is megjelent kitűnô könyve gyakorlati eszközöket nyújt a tanult sikeresség, eredményesség eléréséhez.

Az utóbbi idôben egyre több tanulmány emeli ki a krónikus stressz és depresszió közötti párhuzamot. A depresszió kialakulásában a gyermekkori, családi háttér, az egyén megbirkózási, coping képességei, szociális kompetenciája és az életesemények meghatározó szerepet játszanak. Mivel az önértékelés attól függ, hogy az ember milyen célokat tűz ki maga elé, mikor érzi magát sikeresnek, az énideál, a célok, értékek szerepe a depresszió megelôzése szempontjából alapvetô.
……………

This entry was posted on péntek, március 9th, 2007 at 10:13 pm and is filed under Kategória. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.