Én vagyok a hülye, vagy aki mondja?

Egy kicsit belekukkoltam a többiekébe. Tetszett az, aki Ádámnál és Évánál kezdi, vagyis a gyerekkoránál, hogy mikor és hogyan érintette meg a sci fi világ meg satöbbi. Réégen, nagyon régen. Még akkor mikor az a hegyesfülű volt, meg a Kapitány meg az a szép nőci…

akkor a barátnőmmel azt játszottuk, hogy az utcán lévő vas villanykaró az valójában egy rakéta, és mi hosszú csillagközi utazásra megyünk…Télen az űrhajó vagy a szekrényben volt, vagy a szekrény tetején.De utánna jött Tarzan és Csita, és lesöpörték szegény Kapitányékat.De az mindig maradt egész életem során, hogy jobban szerettem a képzeletbeli világban élni, mint a rideg valóságban, és szivesebben álmodoztam, mint józanul, racionálisan gondolkoztam.Azt csak néha, mikor nagyon rákényszeritett az élet. De akkor igen okos dolgokat találtam ki, és a tömeg már épp készült a válláravenni és ünnepelni, mikor bedobtam valami irtózatos baromságot, és maradt minden a régiben. De ez igy van jól, én akarom, hogy igy legyen.

This entry was posted on vasárnap, december 17th, 2006 at 5:56 pm and is filed under Kategória. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.