Vélemény
…. ezt most egy nagyon nagyon gonosz tipusú írásnak szántam.
Ihlette természetesen az életem, mint eddig majdnem mindent, amit leírtam. Fájt a derekam, feküdtem az ágyban és olvasgattam, hogy nemsokára elárasztják a világunkat a robotok, akiket esetleg feleségül is lehet venni, csak még azt a kérdést nem sikerült tisztázni, hogy lehet e egy férfinek egyszerre több robot felesége, vagy ott is csak a monogámia jöhet számításba.
Hát igen, és az anya robot részét is az életem ihlette. Reggel, mikor elvonul a kamaszom az iskolába, a lakás egy nukleáris támadás utáni világ képét nyújtsa. A fürdőszobában a szétrángatott sminkjei, az ebédlőasztalon a tegnapi papírfecnik és a könyvei… Valamiért mindig itt tanul a tövemben , úgyhogy a topon vagyok a másodikos gimnazista anyagból, ki lehet kérdezni a matek kivételével mindenből, mert azt egyikünk sem érti. Ő jár különórára, ahova engem nem engednek be
Itt vagytok még? Vagy már mindenki elklattyantott innen? Nos, tehát, a hosszú és unalmas bevezető után következzen a hosszú és unalmas novella:
ANYA (egyszerre) CSAK EGY VAN
Félig nyitott szemhéja alól pislogott rá.
- Még mindig nem vagy jól?
A kamasz téblábol mellette, várakozik, reménykedik.
- Nem, nagyon sajnálom, a helyzet változatlan.
- Egy kicsit se? Ma töri dolgozat, tudod. Tegnap kaptam egy ötöst a füzetre, kár lenne eltekerni a szép jegyet a naplóban egy rossz dolival.
- Igen, de hidd el, ha bírnám, megtenném. Nincsenek használható gondolataim. Csak még jobban ráfaragnál, ha segítenék.
Fájdalmasan elslattyogott mellőle. Látta, ahogy begörbíti a hátát. Hirtelen nől, mostanában mindig púposit, mint a macska.
- Húzd ki magad rendesen.
- Dirigálsz? Most akkor beteg vagy, vagy nem?
- Gondolkozni nem nagyon tudok, de látni még jól látok.
Vagyis ez is enyhe hazugság volt. A látásával sincs minden rendben. Olyan, mintha ólomnehezék lenne a szemhéján. De mi lehet a baj? Igyekszik rendesen karban tartani magát, számot vezet a fogyasztásáról. Kusza, minden kusza benne. Megpróbál pihenni. Hátha jobb lesz. Majd utána rendet rak. Tudja, hogy szükség van rá, de nagyon sajnálja. Nem készakarva lett üzemképtelen. Kikapcs. Pihi. Enyhe zümmögéshez (vagy horkoláshoz?) hasonlatos zajt hallatott .
- Mijaú.
Szemhéjak félárbocon, les ki alóla.
- Ja, csak te vagy az. Ott a kajád, egyél. Ma nincs fincsi specialitás. Konzerv kaja, konzerv íz.
Sicc, ne tépkedd a nadrágom, szórakozz mással. A labdáddal. De ha már felkeltettél..
Odament a spájzajtóhoz, a macska reményteljesen követte, majd csalódottan visszafordult, mikor látta, hogy nem a hűtőt nyitogassa. A saját konzervjeit nézegette. Felvett egyet, meglötyögtette. Megfordította a dobozt. Mintha lecsöppent volna róla valami. Vagy csak úgy tűnt?
- Hm. Ez érdekes, nagyon érdekes – morfondírozott magában.
Bement a hálóba, hogy rendbe tegye az Ura ágyát. Darabosak a mozdulatai. Nem szereti, ha nem funkcionál tökéletesen. Az ágy mellett számítás technikai magazinok, összefirkált lapok.
- Ez meg mi? – felemeli a padlóról a színes papírlapot.
- No, nézd csak, valami prospektus. – kíváncsian belelapozott. A képen egy nőt látott, jó nagy dudákkal.
- Áh, csak valami újabb sexrobot!
Semmi köze hozzá, hogy a gazdája hányat tart belőle a szekrényben. Amennyire pénze van, annyit. Ő anya és háztartási robot. Elsősorban is anyai feladatokra beprogramozva. Mikor meghalt a kislány anyja, akkor vásárolták. Ő mesélte. Sokat szoktak beszélgetni. Lehetne barátnő robot is, de akkor ki lenne az anyja? Néha odabújik hozzá, kamaszos szégyellőséggel öleli át, ő pedig simogatja a haját. Sokat tanulnak együtt. Nehéz az anyag. Kikérdezi, puskát készít, segít a latin fordításoknál. Nemsokára jön. El kell készíteni a pizzáját. De előtte kíváncsian belelapozott a prospektusba. A kép alatt szöveg:
TAKARÉKOS MEGOLDÁS! ANYA ÉS SZEXROBOT 2 in 1
FÉL ÉV ALATT MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS!
- Mert ön megérdemli – gondolta magában keserűen a reklámszöveget. Ő pedig mehet a szeméttelepre, mint afféle kiszolgált jószág. Esetleg újra hasznosítják, és lesz belőle… akármi valami. Ami alantas munkára való. Beleborzongott még a gondolatba is. És jön helyette ez a nagy dudás csodanő. Két anyja nem lehet egy gyereknek, ezt tudta, mert törést okozna a személyiségfejlődősében.
- Takarékos megoldás! – dohogta magában keserűen. – Engem, pedig készakarva tönkretennél, hogy újat tudj igényelni a szegény anyátlan árva mellé.
Most már biztos volt benne, hogy a konzervből igenis csöppent valami a földre.
- Van esze neki. Ilyen sunyi megoldást választani. Ezt érdemli ennyi év után. Jó, megöregedett egy kicsit, ezt belátta maga is. De a gyerekre nem gondolt? Hisz már megszokta. Szereti. Vagy legalábbis nagyon megkedvelte.
Gyorsan lefuttatott egy üzemanyag analízist. Úgy volt, ahogy gondolta. Idegen anyagot talált benne. Valószínűleg inyekcióstűvel juttatta a konzervdobozba. A fene se tudja, hogy idővel mit okozott volna, ha észre nem veszi. Most még csak a mozdulatai lassultak le, és a szemét bírja nehezen nyitva tartani, majd… Még jó, hogy intelligensre teremtették. Egy anya robot nem lehet buta.
- Esetleg csak az a nagy dudás sexrobot – gondolta lebiggyesztett szájszéllel.
A konyhába ment, elkészíteni a pizzát. Extra sajttal, olajbogyóval. Úgy szereti az ő aranyosa. Odatette a paprikást főni a gazdájának. Ketten vannak, de ketten kétfélét esznek. Ez most épp kapóra jön. A konyhaszekrény hátuljában kotorászott. Úgy emlékezett rá, hogy van még egy zacskóval. Maga sem tudta, hogy került a házba. Na, végre megvan. Bróm. Egy jó nagy kanállal belevágott belőle a paprikásba.
Csukódott a bejárati ajtó
- Szia aranyom, jó napod volt? Nézd csak, pont elkészült a pizzád.
- Most már jól vagy? – nézett rá vizsgálódva a kamasz.
- Igen, azt hiszem jól. Vagy legalábbis jól leszek. Mondd, nem tudnál a barátnődtől kérni egy néhány konzerv üzemanyagot? Mintha azt mesélted volna, hogy az ő testvér robotuk is ilyen típusú, mint én.
- Miért? Nincs már a spájzban? – kérdezte a nagylány.
- De, van még. Azt hiszem, régi lehet. Valószínűleg azért nem funkcionáltam rendesen az utóbbi napokban.
Odalépett a kamaszhoz, megsimogatta hosszú fekete haját.
- Te szeretsz engem? Vagy legalábbis ragaszkodsz hozzám? Sajnálnád, ha már nem lennék veled?
A kamasz bambán nézett rá a pizzája mögül.
- Miért kérdezel ilyen hülyeséget, mikor te is tudod, hogy igen.
- Jó, akkor örökre együtt maradunk.
Még egy elégedett pillantást vetett a brómos zacskóra, és becsukta a konyhaszekrényt
Vélemény